Úgy érzem magam, mint akit megvertek. Ice is részt vett a verekedésben, és azt hiszem, ő is. (D. ugyan este rendbe tette a hátunkat, de ahogy megjósolta, ma rettenetesen fáj. Este pedig még villanyt kell szerelnünk.)

Hétvégén megvolt a - remélhetőleg - utolsó előtti házon belüli költözésünk. Most újra a leendő nappalinkban alszunk, amíg O.-ék lakhatóvá teszik a hálónkat és a leendő gyerekszobát. Rengeteg a holmink, de azért látszik, hogy harmadekkora házból költöztünk ide. A legkisebb szoba plafonig tele van dobozokkal, egy félig bútorozottban lakunk, és két szoba kong. Lehet, hogy mégis meg kéne nyitni azt a tánciskolát, hátha fedezi a külső felújítást. Holnaptól pedig indul a visszaszámlálás.

(Ezentúl soha nem fogom félig üresen kitenni a kukát, mert annyi kacattól kellene még megszabadulnunk, hogy ihaj. Mikor elkezdjük pakolni egyik helyről a másikra, mindig rájövök, mennyi felesleges dolgot gyűjtünk... Sajnos.)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.